MongooseGEO logó

Saját szavaival írja le, mit szeretne – megmondjuk, melyik földmérési munkára van szüksége.

KIEMELT AJÁNLAT

Egy új szabályozás miatt építkezés előtt ma már legtöbbször egy eljárásban kérik. Rendelje egyszerre kedvezményes áron!

314 000 Ft helyett

A feltüntetett összegek nettó induló mérnöki munkadíjak. A telekhatár-kitűzés a szomszédok kiértesítésének díját tartalmazza; a földhivatali eljárási és adatszolgáltatási díjak külön fizetendők.

A földhivatal ingyen vagy olcsóbban kiméri a telkemet, vagy kötelező magán földmérőt hívni?

A körzeti földhivatalok kapacitáshiány és feladatmegosztás miatt nem vállalnak egyedi lakossági telekkimérést. A telekhatár-kitűzést és a vázrajzkészítést magán úton, megfelelő minősítéssel rendelkező mérnökkel (ingatlanrendező földmérő) kell elvégeztetni. A földhivatal feladata kizárólag a hatósági adatszolgáltatás, valamint az elkészült munkarészek műszaki ellenőrzése és záradékolása.

Kötelező-e értesíteni a szomszédot a kitűzésről, és meghiúsul-e a mérés, ha nem jön el vagy nem írja alá?

A földmérőnek törvényi kötelezettsége a szomszédos ingatlanok tulajdonosait írásban (tértivevényes levélben vagy igazolható módon) értesíteni legalább 5 nappal a kitűzés előtt. Ugyanakkor a szomszéd megjelenése és a helyszíni jegyzőkönyv aláírása nem feltétele a kitűzés érvényességének. Ha a szomszéd távol marad, vagy jelen van, de nem hajlandó aláírni, a kitűzés akkor is érvényes, és a földhivatal záradékolja a vázrajzot.

Mi a teendő, ha a kitűzéskor kiderül, hogy a kerítés vagy a szomszéd épülete átlóg a telekhatáron?

A földmérő nem hatóság és nem bíróság: ő kizárólag a hivatalos térképi határvonalat jelöli ki és dokumentálja a vázrajzon a túlhasználat pontos területét. A tulajdonos önhatalmúlag nem bonthatja el a szomszéd kerítését. Ha a felek nem tudnak megegyezni: 1 éven belüli birtokháborítás esetén a település jegyzőjétől kérhető birtokvédelem, míg 1 éven túli vitánál vagy elbirtoklási hivatkozásnál polgári bírósághoz kell fordulni a kitűzési vázrajz bizonyító erejével.

Nincs rajta a ház vagy a garázs a térképmásolaton. Hogyan kerülhet rá utólag, és lebontathatják-e?

Ha egy épület nem szerepel az ingatlan-nyilvántartási térképen, épületfeltüntetési vázrajzot kell készíttetni. Új vagy engedéllyel épült háznál a használatbavételi engedély szükséges. Ha az épület engedély nélkül vagy eltéréssel épült, de 10 évnél régebben használatba vették, az építésügyi hatóság már nem rendelhet el bontást: ilyenkor hatósági bizonyítványt állítanak ki, amivel a záradékolt vázrajz alapján az épület rávezethető a térképre és a tulajdoni lapra.

Köteles-e a szomszéd beengedni a földmérőt az udvarára, ha ott kell mérést végezni?

Igen, a szomszéd törvényi kötelessége a mérést tűrni. A földmérési törvény kifejezetten kimondja, hogy a földmérő jogosult belépni idegen ingatlanra a mérés helyének megközelítése és ideiglenes mérési jelek elhelyezése céljából. A tulajdonos a bejutást nem tagadhatja meg indokolatlanul, a földmérő pedig köteles a lehető legkisebb zavarással eljárni és az esetleges kárt megtéríteni.

Mi a pontos különbség a »felmérés« és a »kitűzés« között?

A két fogalom ellentétes irányú munkafolyamatot takar. A felmérés során a terepen már fizikailag létező állapotot (épületek fala, kerítések, szintvonalak) mérjük fel műszerrel, hogy abból digitális terv vagy hivatalos térkép készüljön. A kitűzés ennek a megfordítása: a meglévő hivatalos térkép vagy mérnöki terv alapján a terepen jelöljük ki a pontokat karókkal vagy festéssel (például hol kell állnia a leendő kerítésnek vagy az új háznak).

Eltér a valóságban lemért telek négyzetmétere a tulajdoni lapon lévőtől. Becsaptak, vagy hibás a térkép?

Nem feltétlenül történt hiba. A magyarországi ingatlan-nyilvántartási térképek jelentős része régi analóg (papíralapú, akár 1:1000 vagy 1:2880 méretarányú) térképek digitalizálásából származik, ahol egy ceruzavonal vastagsága a valóságban több tíz centiméteres vagy méteres bizonytalanságot jelent. A jogszabály pontos hibahatárokat rögzít méretarány és telekméret szerint (pl. egy 1000 m²-es teleknél ±11–22 m² megengedett eltérés lehet). Ha a különbség ezen a tűréshatáron belül marad, az természetes és nem minősül jogi hibának. Csak a hibahatáron túli eltérésnél kezdeményezhető földhivatali területszámítási hiba kijavítása.

Bármekkora telket meg lehet osztani két részre?

Nem. A telekmegosztás nem kizárólag a tulajdonos akaratán múlik, hanem a település Helyi Építési Szabályzatán (HÉSZ). A megosztás feltétele, hogy a létrejövő mindegyik új földrészlet elérje a zónában előírt legkisebb telekméretet és legkisebb utcafronti szélességet, valamint mindegyik rendelkezzen közvetlen közúti kapcsolattal (vagy bejegyzett szolgalmi úttal). A megosztáshoz földmérői vázrajz, főépítészi jóváhagyás és földhivatali bejegyzés szükséges.

Kihúzhatja-e a szomszéd a földmérő által levert karót, és mi történik, ha megteszi?

A határjelölő karó vagy szeg kihúzása, eltüntetése jogellenes, és szabálysértésnek vagy a Btk. szerinti határjelrongálásnak minősülhet, emellett polgári jogi kártérítési felelősséget von maga után (az újbóli kitűzés munkadíját a rongálónak kell megtérítenie). Mivel a földmérő a kitűzés során mérési jegyzőkönyvet és koordinátákkal ellátott vázrajzot készít, a töréspontok helye a karó eltávolítása után is milliméteres pontossággal visszakereshető és bíróság előtt bizonyítható.